Kína ígéretei ellenére visszatér a szénhez
A háború még a Covid utáni újraindításnál is nagyobb kockázatot jelent, Peking emiatt lépett.
A háború még a Covid utáni újraindításnál is nagyobb kockázatot jelent, Peking emiatt lépett.
A német ipar versenyképessége jelentős részben az olcsó orosz energiaimporton nyugodott eddig. Vlagyimir Putyin Ukrajna elleni háborúja miatt azonban Németország is szabadulni igyekszik az orosz földgáztól és kőolajtól. Ehhez teljesen új modell kell.
A metropolisz kínai gazdasági központja, ezért a hatóságok igyekeznek minimalizálni a kiesést.
Hol készülnek a fogyasztói társadalom többnyire olcsó, pillanatnyi örömöt okozó tárgyai, amelyek aztán hihetetlen mennyiségben öntik el a globális piacot? Kik azok az emberek, akik nélkül nem valósulhatott volna meg a „kínai gazdasági csoda”? És miért hajlandóak halálra dolgozni magukat, amikor a világ nyugati felén már a munkaidő-csökkentés és a munka-magánélet egyensúly megteremtése a menő? Végül pedig mit árul el rólunk mindaz, ami Kínában történik? Ezért kell látni az Erőltetett menet című filmet.
Ezzel dicsekszik a félhivatalos pekingi Global Times, amely a 27 tagállam összteljesítményét hasonlítja össze az 1,4 milliárd lakosú Kínával. Ameddig az Egyesült Királyság is tagja volt az Európai Uniónak, a kínaiaknak nem ment volna ilyen gyorsan a felzárkózás.
A kérdés annál inkább jogos, mert az idén újabb szénrekord várható az óriási energiaigény miatt.
61 éves mélypontra süllyedt a gyerekszületési mutató a világ legnépesebb országában, ahol ez immár komoly gazdasági problémának számít, holott korábban a kötelező egyke kísérte a gazdasági reformot. Peking újra a nagy család híve lett: három gyerek az új modell az 1,4 milliárd lakosú országban.
Az Apple ennyivel járult hozzá a kínai ötéves terv sikeréhez.
A vállalat részvényeinek 51 százalékát venné meg a szintén kínai Hopson Development. Több mint 1660 milliárd forintnak megfelelő összeget fizethetnek érte.
Órákon belül fizetésképtelenné válhat az Evergrande kínai ingatlanbefektető, a cég csődje pedig magával ránthatja a kínai gazdasági csodát is.
Hszi Csin-ping elnök igyekszik megrendszabályozni a kínai vállalkozásokat - írja a magyar származású befektető a Financial Timesban.
A jövedelmek igazságosabb újraelosztását vetette fel a kínai elnök. A központi bizottságban sokan néznek rossz szemmel az újdonsült techmilliárdosokra.
Újabb érv, amiért stratégiai fontosságot tulajdonít Peking a tartománynak.
Kína nem elégszik meg azzal, hogy egy többközpontú világ egyik vezető hatalma legyen. Célja az, hogy a földteke hegemón vezetőjévé váljon. Az alábbiakban Kornai János önmaga erkölcsi felelősségét boncolgató írását közöljük újra a Töprengések című kiadványból.
Peking hasznot akar húzni a globális versenyben abból, hogy náluk van a legtöbb a ritkaföldfémekből.
Annak ellenére is, hogy eközben világszerte majdnem felére csökkent a tőkebefektetések mennyisége.
Miközben a vetélytársak még mindig a Kínából elindult Covid–19-járvánnyal küszködnek, addig Peking képes gazdasági növekedésről beszámolni. A negyedik negyedév jobban sikerült a vártnál, idén ezért remélnek dinamikus GDP-növekedést.
Behivatták Jack Mát a pénzügyminisztériumba Pekingben – tudatta a Global Times, mert komoly kifogások merültek fel cége, az Ant tevékenységével kapcsolatban.
A kínai gazdaság helyreállása javuló ütemben folytatódott az előző negyedévhez képest, a növekedés azonban elmaradt attól, amit az elemzők vártak.
Létezik egy közlekedés-gazdasági alapelv, ami útbaigazíthatná a Budapest–Belgrád vasútvonal-óriásprojekt megálmodóit. A történelem ráadásul ismétli is önmagát. Vélemény.